Paramamik az orvosnál , néhány gondolat Bogitól

Paramamik az orvosnál

 Ez az egész téma most nagyon furán fog hangozni az én számból, mert abban a pillanatban, amint kirajzolódott a két csík a terhességi teszten, én is igazi paramami lettem. De ez tudom, hogy részben szakmai ártalom... Gondoltam összeszedek pár dolgot, ami segítség lehet, hogy ne legyen mumus az orvos. Az orvos is ember, sőt legjobb esetben ő is szülő, ezért empatikus és átérzi, milyen rossz, hogy a gyermeked beteg. És mivel Te, a szíved csücskét bíztad rá, hidd el, ennek érzi a súlyát. Azért ez a hivatása, hogy segítsen, így ha antiobiotikumot vagy bármilyen gyógyszert illetve oltást javasol, az nem azért van, mert lepaktált a nagy gonosz gyógyszer iparral, hanem azt akarja, hogy meggyógyuljon vagy ne legyen súlyos beteg a gyermeked. Az antibiotikum-kérdés. Csak baktérialis fertőzés esetén hatásos. Ha vírusfertőzése van a gyermeknek, akkor nem fog tőle meggyógyulni. Sok szülő elégedetlen, ha nem kap antibiotikumot, “nem csinált vele semmit se az orvos” , “semmit se kapott”. Ha vírustól beteg a gyermek akkor az esetek nagy részében tüneti terápia elegendő, ilyenkor a felesleges antibiotikum kezeléssel csak kárt okozunk! Sok szülő van, aki eleve úgy megy a rendelésre, hogy figyelmen kívűl hagyja, hogy az a gyermekorvos, akihez szeme fényét viszi, minimum 6+6 évet tanulta a szakmát (a gyakorlati tapasztalatokról nem is beszélve) és a neten negyedóra alatt szerzett tudását használja arra, hogy felülbírálja az orvost és elmondja, hogy ő milyen terápiát gondolt a csemetének. Sejthetitek ez mennyire bántó... Nagyon sűrűn lehet hallani ezt: “nem tudják mi a baja”. Ez sokszor azért van így, mert ha rögtön az első tünet, leggyakrabban: a láz megjelenését követően azonnal elviszed hozzá a gyermeket, akkor sokszor még annyira korai szakaszban van a betegség, hogy gyakran más tünet a lázon kívűl, nem is észlelhető. Ehhez kapcsolódik az a tapasztalat is, hogy sokszor előfordul az is, hogy magas lázzal felkapják a szülők a gyermeket és rögtön viszik orvoshoz. Először otthon mindenképpen adni kell lázcsillapítót (38,5 C fok felett ajánlott) és úgy elvinni a gyermeket, egyrészt a közérzet javítása miatt, másrészt azért, mert nem tudhatod mikor kerültök sorra. Ez azért is fontos, mert van, aki hajlamos a lázgörcsre, ezt pedig meg kell előzni. Vérvétel, branülbehelyezés. A gyermek NEM KICSI FELNŐTT (ez több vonatkozásban is így van). Akinek van kisbabája, gyermeke, gondolom látja - tapintja, milyen puha-pufi a bőre, erek szinte alig vagy egyáltalán nem láthatóak. Igazi kihívás megszúrni egy csecsemőt- kisdedet, főleg, ha a pici sír és az anyuka is sír. Sokszor le is kell fogni a gyermeket ami nem gonoszságból történik, hanem azért, mert senki nem szeretne többször szúrni, mert elugrik a gyermek. Gondolhatjátok, hogy az orvosnak sem egyszerű, ha ennyien sírnak felette...! A másik, ami ide tartozik, az, hogy miért szúrjuk meg a babák fejét. Nagyon ijesztőnek tűnhet ez, de valójából azért történik így, mert ott általában sokkal jobban látszódnak a vénácskák. Sőt, sokszor “jobb” is, ha ilyenkor sír a baba, mert jobban “kidudorodnak” az erek, így jobban látszanak és gyorsabban jön a vér a vérvételhez. Egyelőre ennyi jutott eszembe. Remélem ez alapján, egy kicsit jobban meg lehet érteni a másik oldalt is. És azt is remélem, hogy mindenkinek lelkiismeretes és empatikus doktorbácsija - doktornénije van. Tudom, hogy vannak kivételek, azt is tudom, hogy a diplomával nem mindenki kap intelligenciát is. De nagyon remélem, hogy minden orvos igyekszik ahhoz tartani magát, amire egyszer felesküdött.