Ugrás a fő tartalomra

2020 egy kis összegzés

 Nem igazán szoktam ilyet csinálni,max néha fejben végig pörgetem a dolgokat . Az idei év azonban más, minden szempontból... hiába vannak benne szép es boldog foltok ez egy nagyon rossz év volt ... az ami a világban zajlik ránehezkedik az emberek vállára is ... legalábbis az enyémre most nagyon. 

Elfáradtam idén nagyon , mint testileg , mint lelkileg, szellemileg az elmúlt időszak ismét feltépett néhány sebet amit lassan 11 éve próbálok begyógyítani.  Igen tudom a múlt az múlt és a jelenben kell élni meg a jövőre gondolni de a múltam is én vagyok sőt a múltam miatt lettem az aki a jelenben vagyok, és a múltam miatt leszek az is akivé a jövőben válok.  Az egész egy folyamat amit sokszor nem érthetünk.  Minden évben vagyis az elmúlt 10-ben mindig úgy voltam a dolgokkal , hogy oké feldolgoztam és megvan a lendület a motiváció majd jön az év vége, jön a Karácsony... idén már a 11-ik anélkül az ember nélkül aki a világomat jelentette, aki idén még csak 70 éves lenne ... 

Akitől mindent tanultam az életről, aki megtanított szeretni de úgy , hogy az ne fájjon és megvédeni magam mindig mindentől.  Aki megmutatta hogyan legyek kemény ha kell és érzelmes/ gyenge ha a helyzet úgy kívánja.  Nincs még egy olyan ember mint ő volt pedig a családom többi tagját is nagyon szeretem és a különleges a kapcsolatom velük de Ő más volt... és örökre más marad ❤

16 éves voltam mikor elveszítettem és az élet úgy hozta, hogy nekem akkor és ott azon a májusi estén felkellett nőnöm... nem kérte senki mégis tudtam , hogy mi a helyes , nem volt választási lehetőségem kaptam egy hatalmas "csomagot" mindenki terhe rám szakadt.. A napok egybefolytak, sokszor éreztem úgy, hogy a szívemet tépték ki a mellkasomból, hogy csak vagyok , telnek az órák de igazán nem élek és akkor azt hittem nem lesz már rosszabb... majd szépen segít az idő... a temetés napján törtem meg igazán, akkor fogtam fel mikor is történt... akkor értettem meg mindent ... akkor lett vége egy csodálatos időszaknak, az igazi boldog életemnek, a gyermekkornak.  

Mindig is "koravén " voltam , anyáskodtam mindenki felett ... ennek is megvolt a jó és a rossz oldala . 

Minden évben éljön a mélypont, ilyenkor úgy érzem nem voltam elég jó, nem tettem meg mindent és a dolgok sikerülhettek volna jobban is . Mindennapomat úgy élem , hogy az van előttem "Csak Ő büszke legyen rám " ... és tudom , hogy az! Tudom , hogy szeret , vigyáz ránk.  Tudom , hogy Ő küldte az én egyetlen büszkeségemet is... hiszen megkértem, hogy segítsen ❤ Tudom , hogy ilyenkor mikor a padlón vagyok is mellettem van és segít felállni , s visszatalálni az utamra.  Tudom , hogy segíteni fog abban , hogy a lehető legjobb döntéseket hozzam meg ... örökre velem lesz ... Mégis nagyon nehéz,  hiszen bár tudom itt van mégsem őlelhetem meg... nem mondhatom el neki mi bánt... 

Ez alatt a 10 év alatt mondhatni nagyon hosszú utat tettem meg , és ez a 10.ik viselt meg a legjobban , Nara az aki visszatud rántani a valóságba, Ő most az én kapaszkodóm.  🙏

Idén nagyon sok minden történt velünk ugyan úgy mint a világgal... Hiszem, hogy ezekből a dolgokból rengeteg tanultunk és teszünk a változásért.  🙏 Nagyon sok csodálatos embert ismertem meg amiért hálás vagyok ,viszont voltak akikkel a kapcsolatom megváltozott vagy teljesen megszűnt , megmutatkozott milyenek valójában és úgy éreztem nincs szükségem rájuk tovább vagy éppen nekik rám. Nemhiába mondják , hogy 2020 a maszk éve és bár egy utálatos dolog maszkot viselni sok ember valódi énjét az sem tudja eltakarni . Nagyon nehezen viselem el a hazugságokat... egyre tudatosabban válogatom meg kiket mennyire engedek közel magamhoz , és mennyire engedek bele valakit is az életünkbe.  Én sem volt mindig ilyen tudatos , sőt most is rengeteg dolog van még amin változtatni szeretnék de úgyhiszem jó úton járok. 

Remélem a jövő év sokkal jobb lesz 🙏 én mindent belefogok adni , és minél előbb igyekszem magam rendbe tenni belül is 🙏☺

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Miben is hiszek én?! Avagy a lélek, az élet ahogy én látom 😊

  Jó ideje érett  már a dolog, hogy az életem ezen részéből is mutassak nektek valakit. Miről is van szó? Ha azt mondom, hogy "hit" mindenkinek valamilyen vallás vagy isten jut az eszembe nos nálam ez kicsit másképp van mint úgy általában minden de szerintem ezzel nem okozok meglepetést 😃  Én nem tartozom semmilyen valláshoz, nem gyakorlok és hiszek semmilyen vallásban hiába születtem keresztény családba, sőt a felmenőim igazán vallásosak voltak ráadásul . Tehát nem hiszek , sem vallásban sem semmilyen istenben számomra egyszerűen a dolog levan  tudva annyival, hogy nincs  DE elfogadom  ha mások hisznek , gyakorolják vallásukat  stb egészen addig a pontig amig nem akarják rám erőltetni. Mondjuk nehéz lenne de voltak már próbálkozások.   Na de akkor miben is hiszek én? Az első és legfontosabb , hogy önmagamban  , majd a családomban ,barátaimban.  Az emberi kapcsolatokban , a sorban . Ezek mondhatni általános dolgok , nincs bennük se...

Mert akkoriban ez hatalmas szégyen volt... Interjú Lenkével❤

 Lenke nemrégiben keresett meg , hogy nagyon szereti a tabu stop posztjaim , majd ahogy elkezdtünk beszélgetni kiderült neki is van egy olyan története ami akkoriban hatalmas tabu volt és igazából most sem esik sok szó róla.  Megkértem mesélje el Nektek is, én nem tudtam sírás nélkül elolvasni... leginkább a tehetetlenség bosszant ezekben a helyzetben hiszen ma a világon élő nők 20%-át még mindig érinti... ez hatalmas szám ha csak a 100 nő 20%-át is nézzük akkor 20 nőről beszélünk... És,hogy mi is ez amiről most szó lesz ? Nem más mint a zaklatás, molesztálás , nemi erőszak... Felkavaró lehet a történet! Sziasztok!  Köszönöm a lehetőséget Adriennek. Elnézést kérek Tőletek a szóhasználataim miatt , nagyon keveset írok magyarul.  Lenke vagyok 57 éves, Németországban élek ma már mondhatom azt , hogy boldog családi légkörben, de nem volt ez mindig így.   Mivel Adrienn szabad kezet adott nekem így megragadom a lehetőséget és mesélek nektek egy kicsit a gyerekkor...