Interjú Annamarival ❤

Annamarit nem ismerem régóta de nagyon szimpatikus csajszi , akinek a története természetesen mint minden ilyen történet megérint ❤ Ilyenkor csak arra tudok gondolni , hogy nincs igazság... és csak remélem, hogy az álmuk valóra vállik  és Szülők lesznek hamarosan ❤

 1. Mesélj magadról kérlek, mit lehet tudni rólad?

30 éves vagyok, és külföldön élek. Lassan 3 éve próbálkozunk a babával. Sajnos 2 spontán terhesség végződött vetéléssel, ezeket követte 3 sikertelen inszemináció. Itt tartunk most, és nem adjuk fel.

 2. Hogy derült ki a meddőség? 

Én már az első veszteség után éreztem, hogy valami van, a vérzéseket aszpirin fájdalomcsillapitó bevétele előzte meg, amit orvosi utasitásra vehettem be fejfájásra. 

Sajnos nagyon fejfájós vagyok. MInd a kétszer második nap pecsételtem, csak másodjára nem múlt el. Ugye ekkor mütéti befejezés lett a vége a történetnek. Addig kerestem másik orvost, Amíg végre valaki  hitt nekem előtte mindenhol leráztak. Majd a sokadik probálkozás után a Dr Nő azonnal hematologiára és genetikushoz küldött. Itt derült ki a trombozishajlam. 

 3. Mennyi ideje áll fent ez a probléma? Milyen beavatkozásokon vagy túl eddig? 

A hematologiai vizsgálat eredménye 2019 májusában derült ki. Ugye az eredmény azt bizonyitja, hogy pozitiv teszt után, vérhigitót kell szúrjak a szülés után 6 hétig.

 Azóta túl vagyok egy terheléses cukorvizsgálaton ami bizonyitotta az IRt és egy laparműtéten ami kimutatta, hogy már csak az egyik petevezetékem átjárható.

4. Hogy fogadtad a dolgot a párod, hogy fogadta ? Voltak mély pontok ? Kik segítettek neked ?

Úgy gondolom ez az egész egy folyamat. Amiben sodrodunk. MIndig van egy újbabb kapaszkodó és egy idő után annyit veszünk észre, hogy nyakig benne vagyunk. A párom végig teljes mértékben mellettem volt, sosem hibáztatott. Én magam annál inkább, de talán valahol ez természetes. A családban van hasonló pár, mindenki mellettünk áll és segitettek Önzetlenül ha kellett. Akár fuvarba, akár receptek kiváltásában, bármiben.

 5. Mi is pontosan az , hogy meddőség? Ki számít meddőnek? 

Meddőnek azt a párt nyilványitják, akiknél több mint egy év után sem következik be a gyermekáldás. Érdekes hogy én fél éven belül 2szer voltam az, azóta se semmi.

 6. Milyen „ másik „ út van ilyenkor a gyermekáldásra?

Több opció létezik, és mindenki a saját maga belátása szerint dönthet. Elsőkörben van aki csak serkentő gyógyszereket kap, ultrahangos vizsgálattal követve a folyamatokat, és haggyák hogy az események otthon történjenek. Lehetőség van az inszeminációra ahol a megtermékenyités már kisebb orvosi beavatkozáshoz kötött.

 Illetve ott a lombik, ami teljes mértékben a mesterséges megtermékenyitésről szól.

 7. Te melyik úton jársz jelenleg?

Mi jelenleg 2 hónap spontán probálkozásba vagyunk, orvosi konzultáció keretein belül, mivel lapar mütét után vagyok, és most nagyobb picit az esélyünk talán. Ha ez nem sikerül, akkor januártól belevágunk a lombikba, azon belül is az ICSI be

 8. Lelkileg ez ahogy bármilyen betegség vagy akadály képes az embert lehúzni, mi az amiben te kapaszkodsz ilyenkor? És mit üzennél a hasonló helyzetben lévőknek?

Szerintem az eleje a nehéz. 

Kicsit olyan mint a veszteség feldolgozás. Pörögnek a fejünkben a kérdések, hogy miért pont én? Aztán az elfogadás majd a továbblépés. A legvégén meg már természetes, ha gyógyszert veszel be vagy éppen szúrsz.

 Mindnekinek csak azt tudnám üzenni, hogy ez is csak egy állapot, amitől nem vagyunk se kevesebbek se rosszabbak. Sőt! Hiszem hogy azok a nők és férfiak, akik ezt az utat járják be, megtörhetetlenek.

 9. Mi volt ami motivált, hogy létrehozd az oldalad ? ( @azeletmaga) 

Nagyon sokan vagyunk ebben a küzdelemben, és nagyon sokan, akár csak Én is, egyedül érzed magad benne. Hiszek az együtt, egység erejében. Hiszem, hogy a támogatás, a tudat hogy ki hol tart éppen, miken ment már keresztül, segít másokon. Van akinek jobb, és van akinek rosszabb a története. De mind egyirányba haladunk, egyet akarunk. Ezeknek a nőknek, pároknak szeretnék segíteni a történetemmel, hogy bár bármi is legyen, nincsenek egyedül, ahogy én sem.

10. Fordultál bármilyen szakemberhez extra segítségért? ( pszichológus pl) 

Még nem voltak adottak a lehetőségeim rá, de sokszor fontolóra veszem. Hiszem, hogy egy külső szemlélő olykor nagyobb segítség tud lenni, mint a családtagok. Ettől senki nem lesz gyengébb. nem ciki segitséget kérni, sőt!

11. Hogy látod magad ezen az úton jelenleg , hol tartasz és hova tartasz ? 

Ez olyan néha mint egy hullámvút. Egyszer fenn egyszer lenn. Alapvetően optimista vagyok, és tudom, hogy valahogy valamikor sikerülnie kell. Pozitivnak kell tudni maradni, akár milyen nehéz is néha. Amikor el is bukom ebben, mindig ott a férjem a családom, aki felsegit a nehéz időkben. 

12. Mit mondanál / üzennél a hasonló helyzetben lévő nőknek / pároknak?

Az első és legfontosabb, hogy csak semmi pánik ha bárki is rákerül a meddőségi listára. Mindennek folyamata van, és ezt a folyamatot tudnunk kell megélni. Kell tudni sirni, üvölteni és nevetni. Humorral kezelni olykor, mi is sokat nevetünk a férjemmel magunkon. Muszáj, nem lehet beleőrülni. Hiszem, hogy ennek a folyamatnak a két legfontosabb része a nő és a férfi, és bár a család támogat, ami nagyon fontos, a legfontosabb mégis egymás támogatása. Én mindig arra gondolok, hogy ha majd egyszer sikerülni fog, rájövök majd, hogy minden könnyet, minden fájdalmat kárpótolni fog . Mert hiszem, hogy eső után, ki süt a nap